Milyen év vár az ipari logisztikában dolgozókra 2024-ben? Ha egy szóval kellene jellemezni, akkor a bizonytalan jelzőt használnám. Persze lehetne tudományosabban is megfogalmazni a helyzetet, de a lényeg mégis ez: a vevői és beszállítói piacon egyszerre kell időben gyors és mennyiségben radikális igény- és kapacitás változásokra felkészülni. De nézzünk néhány kulcsfontosságú tényezőt részletesebben!

1. A nemzetközi helyzet fokozódik

Ezen írásomnak nem célja globális gazdasági elemzés készítése, de szükségszerű néhány tényező megemlítése. A politika az eddigieknél még markánsabban rányomja a maga érdekeit a beszerzési-logisztikai kapcsolatokra és ez meglepetésszerű hatásokat okozhat az ellátási láncok számára. A szakmában dolgozók számára nem kell magyarázni, hogy mivel járna az izraeli-palesztin háború kiterjedése a Szuezi csatornára. Most éppen a huszi lázadók miatt akadozik a Vörös-tengeri hajóforgalom és jelenleg még nem is látni, hogy mekkora probléma lesz ebből.

Az európai energiaárak tartósan magas szintje az energia-intenzív iparágak számára jelent komoly versenyhátrányt a világszintű versenyben. A német BASF 10 milliárd dollárt ruház be egy új üzembe, mégpedig Kínában. Az Európán kívüli helyszín kiválasztásának oka egyértelmű: a termelési költségek 20-30%-át kitevő energia költségek. Potenciális veszélyben vannak a papírgyártók, hengerművek, kovácsüzemek és öntödék, vegyipari cégek … És persze a tőlük beszerző vállalatok. Bár a szakértők 2024-re határozott energiaár csökkentést jósolnak, de ez egy globális tendencia lesz, így Európa versenyhátránya nem tűnik el.

A zöld átállás fontos céljai mellett néhány esetben a fürdővízzel a gyerek is távozik. Véletlen olvastam a cseh környezetvédelmi miniszter nyilatkozatát, hogy Csehországban megszűnik a vasúti sínek gyártása és ezzel az ország csökkenti a CO2 kibocsátását. A síneket meg Törökországból vásárolják… Érti ezt valaki? Mintha ott kisebb lenne az ökológiai lábnyom. A vasúti sínek csak egy példát jelentenek.

Az európai ipar problémáiból Magyarországon most még keveset érzékelünk, mert sok-sok gyártósor került át Nyugat-Európából hazánkba. Ennyit a globális kérdésekről, és térjünk át a minket jobban érdeklő vállalati szintre.

Megállapítás: Az európai ipar mélyrepülése alapvetően átrendezheti az ipari beszerzési forrásokat és a logisztikai rendszereket.

2. Ipari összkép

Az Ipari ellátási láncok fóruma 29. kerekasztal beszélgetésén megvitattuk, hogy ki milyen 2024-es évet vár vállalatánál. A résztvevő beszerzési és logisztikai vezetők nagyjából stagnálás közeli állapottal számolnak, mégpedig úgy, hogy az első félév még szenvedés lesz, de a második félévben lesz egy jelentősebb keresletnövekedés. Persze a képet szinte szektoronként és vállalatonként lehetne árnyalni. A beruházásokhoz kapcsolódó cégek visszaesése most nagyobb az átlagnál, így várhatóan a „felpattanás” is jelentősebb lesz esetükben. Az autóiparban az elektromos autózáshoz kapcsolódó termékek húzzák felfelé a forgalmi számokat.

Rengeteg közelmúltbeli tapasztalatom alapján itt jegyzem meg, hogy a legtöbb autóipari cégnél az NPI folyamatok nemcsak logisztikai oldalról kritikusak. A témára rálátó stratégiai beszerzők egyöntetű véleménye szerint rengeteg a kiforratlan termék, folyamatosak a módosítások, aminek a kezeléséhez stabil beszállítói kapcsolatok kellenének.

Megállapítás: A legtöbb ipari cég 2024 második félévétől számít nagyobb keresletnövekedésre.

3. Mostantól csak arra a kacsára lövünk, amit látunk is

Sokan panaszkodtak a múlt esztendőben, hogy jelentős vevői igényeket görgettek maguk előtt, azaz az igények (forecast-ok) hatalmasak, de amikor azoknak konkrét megrendelésekké kellene változni, akkor hirtelen megfeleződnek. Púpot tolnak maguk előtt. A beszerzési oldalon persze ezekre a vevői forecastokra alapozták a rendszert, hiszen a legtöbb piacon így is jelentős a különbség a vevői és a beszállítói lead time-ok közt.

Emiatt egyre több beszállítónál tapasztalható, hogy csak konkrét PO-s vevői megrendelésre indul bármilyen anyagellátási folyamat. Nem mindenhol ennyire drasztikus a szemléletváltozás, de összességében egyre több közepes nagyságú ipari cégnél tapasztalható, hogy elválasztják egymástól a széria (nagy futó) és az egyedi (kis futó) tételek logisztikáját és gyártását.

A kedvencem, amikor egy multi cég ügyvezetője a logisztikai csapat röpgyűlésén elmagyarázta a változásokat egy vadászatból vett hasonlattal. „Mostantól csak arra a kacsára lövünk, amit látunk is.” Mindenki értette… Persze ez a döntés azt is jelenti, hogy megnő majd a rendkívüli fuvarok aránya, és néha az acél tengelyeket is repülővel hozzák be Indiából… Ez utóbbi különösen gazdaságos (és környezetkímélő…)

Persze a beszerzési oldalon is hatalmas a sakkjátszma, azaz egymást érik a kitolások, törlések, amivel a beszállítókat boldogítják a diszponensek. Aztán meg egy hét múlva mégis kell az az anyag, amit a múlt héten lemondtak. Ilyenkor vizsgázik a beszállító és az egész ellátási lánc…. De ne legyenek illúzióink, ők is csak arra lőnek, ami biztos.

Megállapítás: a rövidtávú érdekek sokszor felülírják a józan észt is.

4. Beszerzési helyzetkép 2024 – a teljesség igénye nélkül

4.1 Bizonytalan mennyiségek

2024-ben az egyik legfontosabb kérdés a bizonytalan mennyiségek kezelése lesz a mind a direkt, mind pedig az indirekt beszerzésben. Stratégiai beszerzőként egyre kevesebben látnak pontos mennyiségeket erre az évre. Persze ez a jelenség nem újdonság, de a mértéke jelentősebb még a COVID környéki bizonytalanságnál is. És az a beszállító, aki már többször megégette magát a témában, egyre inkább szeretné magát védeni. Nem mindegy, hogy 100 vagy 600 darab lesz az éves mennyiség.  Valószínűleg egyre több termékkör esetén lopózik be a szerződésekbe a visszatérítéses megállapodások valamilyen formája, azaz csak akkor kap kedvezményt a vevő, ha ténylegesen el is vitte a mennyiséget.

4.2 Zombi beszállítók

A magas kamatok miatt Magyarországon, de egész Európában jelentős a zombi cégek száma. Ezek azok a cégek, akik általában támogatásokból és a legkülönbözőbb fajta hitelekből tartják fenn magukat, bedőlésük csak idő kérdése. Most a drága pénz miatt alig tudják magukat finanszírozni. Prognosztizálható, hogy az ipari beszállítók között 2024-ben lesz a legmagasabb a csődök aránya. A bankrendszernek és politikai szabályozásnak egyik legfontosabb feladata ebben a témában, hogy a működésképtelen cégeket ne finanszírozzák, pláne ne támogassák őket. (Ez a kérdés messzire visz… nem is foglalkozom vele tovább.) Egy azonban biztos: a kockázatos beszállítók monitorozása a stratégiai beszerzés legfontosabb feladatai közé tartozik ebben az évben.

4.3 Európai lokalizáció

A Covid utáni fellendülésben sokat cikkeztek arról, hogy a nagyobb európai ipari cégek határozott törekvése a beszállítói bázis lokalizálása. Ehhez markánsan hozzájárultak azok a logisztikai problémák is, amelyek 2021-22-ben a konténerhiány nevű jelenségben csúcsosodtak ki. A lokalizációról magam is számos prezentációt láttam csúcsvezetői szinten is. Most azonban úgy tűnik, hogy a lokalizációs szándékból viszonylag kevés valósult meg, mert valahogy mindig az ár döntött.

Aztán ebben sok csalafintaság van és nem is említeném meg, ha csak egy esettel találkoztam volna. Ezerrel megy ugyanis az átcímkézés, ráadásul még komoly termékek esetén is. Adva van egy kompresszor elektronika, amit a magyar gyár eddig egy ázsiai beszállítótól vett, de a nagyobb biztonság miatt egy belga bérgyártó is felkerült a beszállítói bázisba, nem is kis mennyiséggel. Kritikus termék, tehát mindenki fontosnak tartotta a két beszerzési forrást. Aztán egy véletlen során kiderült, hogy a belga beszállító a terméket már 90%-ban Kínában gyártatja.

5. Korrupció

 Beszélni kell róla, mert az ipari beszerzésben is jelen van. Néhány beszállító vezetőjével bizalmasan beszélgetve bizony a téma újra és újra elő bukkan. A 2021-22-es ellátási válság alatt sokat tisztult az ipar, ugyanis a beszerző örült, ha tudott szerezni anyagot, terméket. Egyetlen beszállítónak sem volt szüksége arra, hogy megkenjen egy stratégiai beszerzőt, beszerzési vezetőt. Most megint tartja a markát az a beszerzési vezető, aki egyébként is szokta…Szomorú, de ez van.

Egy stratégiai beszerző kolléga panaszkodott, hogy eszméletlen stresszes a munkája. Egy kis idő múlva fegyelmivel bocsátották el a cégétől. Bár az esetet titkosan kezelték, de a cégnél tudni vélték a kirúgás okát. Én pedig sejteni vélem a stressz okát is …

Megállapítás: erről nem is akarunk beszélni… bár kellene

6. IT és a mesterséges intelligencia az ellátási láncban

Amibe sok pénzt fektetnek, annak működni kell, márpedig a mesterséges intelligenciába iszonyú összegek ömlenek. Biztosan lemarad, aki kimarad. Egyik nagy elektronikai gyártó partnerünknél a gyárthatósági vizsgálatokat már Al készíti, így a „Mikorra tudjátok legyártani a 13.000 db Z5234-est?” vevői kérdések megválaszolásának ideje átlagban 8 órára csökkent. Ez azért ezen a pörgős piacon óriási versenyelőny. Eleinte minden Al döntést felülvizsgáltak, de a 90 % feletti pontosság miatt már nem ellenőrzik a számokat.

Az ellátási lánc átláthatósága és az automatizáció biztosan központi fejlesztési területe lesz 2024-nek.

Megállapítás: Pályakezdők számára csak ajánlani tudom, hogy tanuljatok logisztikát, majd utána informatikát. Garantált lesz a megélhetésetek a következő évtizedben.

7. Készletek

Őrület megy az iparban a készletekkel. A 21-22-es ellátási válság idején „senkit nem érdekelt”, hogy mennyi cucc van a raktárban. A pénz olcsó volt, a vevői igények pedig nőttek, így a minél több alapanyag legyen csak nálunk szemlélet érvényesült… Sőt a dinamikus áremelkedések miatt minél nagyobb volt a készletszint, annál jobb, hiszen még az olcsó anyagból tároltunk be, amit aztán drágábban tudtunk eladni. (Persze nem minden piacon fogadta el a vevő az áremelkedést…) Most a legtöbb piacon megfordult az ártrend, és minden készlet kevesebbet ér holnap, mint ma…

Sok cég problémája, hogy a hosszú lead time-mal rendelkező termékek esetében még mindig ömlik befelé az anyag. Ráadásul sokszor az az anyag jön be, amelynek megrendelési mennyiségét a beszállítói hiányok és allokáció miatt megplusszoltak.

Az operatív beszerzők munkájában mostanában hangsúlyos a törlések és eltolások érvényesítése a beszállítónál. Azt tapasztalom, hogy a lemondások kezelésében a legnagyobb sikertényezőt a jó személyes kapcsolatok jelentik. És azt is látom, hogy néha a diszponens egyetlen telefonja többet jelent, mint bármilyen eszkaláció…

Megállapítás: Az EDI rendszerek kevés empátiával rendelkeznek

8. Humán kérdések

A vevői oldalról érkező mennyiségi nyomás csökkenése meglátszik a logisztikában dolgozó vevői kapcsolattartók, termeléstervezők, operatív beszerzők, raktárosok, minőségügyes munkatársak terheltségének mérséklődésében is. A konténer őrület, a chip hiány már múlté… A raktárban már nem a folyosón tornyosulnak a raklapok, hanem a beérkeztetéssel foglalkozó raktárosok a műszak alatt szépen a helyére tudják tenni őket.

Sok helyen megjelent a létszámleépítés réme. A beszerzési-logisztikai vezetők nehéz helyzetben vannak, mert nem szeretnék elengedni a státuszokat, de általános, hogy a kilépő helyére már nem vesznek fel senkit. Sok helyen az a politika, hogy csökken az otthoni munkavégzés aránya, és bizony öt napból 4-et már bent kell lenni az irodában. Akinek ez esetleg nem tetszik…

Az is látható, a tapasztalt beszerzők és logisztikusok nagyon könnyen tudnak váltani. És már nem a fizetés az egyetlen motiváló tényező. Vezetői szinten a munkatársak megtartás a kulcstényezővé vált.

Megállapítás: Minden szentnek maga felé hajlik a keze, így ajánlom a képzéseinket és tréningjeinket.

-------------------------------------------------

Összegzés: jövő ilyenkor megmondom, hogy mi történt 2024-ben. Azért érdekes az ellátási láncban dolgozni, mert soha nem lehet tudni, hogy mit a hoz a holnap. Ez egy pörgős szakma, nap mint nap meg kell dolgozni azért, hogy legyen beszállító, legyen itt az alapanyag, pontos legyen készletnyilvántartás, a vevő számára időben kimenjen a késztermék. Ettől szép a munkánk…