+36 20 / 588 - 1532 integracio@vnet.hu

A cikk lényege: Miként járjunk el az energia beszerzés során? Aki a lényegre kíváncsi, az ugorhat a cikkvégére, a 4. fejezethez, de az energia beszerzés azért van annyira komplex, hogy érdemes a teljes képet átlátni. Ez a cikk 2021 október végén íródott, tehát aki esetleg később olvassa, már ismerheti a piac azóta történt változásait.

Reklám: Energia beszerzés – (Egy különleges szakmai fórum)

Kezdjük az összképpel, mert nem egyszerű a mostani üzleti környezet. Áremelkedések és hiányok jellemzik a 2021-es évet. A tipikus ipari helyzet az, hogy a cégek általában tudnának többet gyártani és eladni, és a vevőknek lenne is igénye, de nincs többlet acél, műanyag granulátum, raklap, csomagolóanyag…. Vagy van, de irtózatosan drágán. Az egész jelenségről itt olvashat többet: Ellátási válság 2021 – A kiváltó okok és Ellátási válság 2021 – A következmények

Miért lenne kivétel az általános tendencia alól az energia? Rekordokat döntött a két energiahordozó ára, és erről rengeteget lehet olvasni, hallani. Mi most alapvetően vállalati döntésekre koncentrálunk, mert bármekkora energia felhasználók vagyunk, nem mi fogjuk a holland gáztőzsdét megrántani, de még a budapesti áramtőzsdére se lesz egy fikarcnyi befolyásunk se.

1. Néhány gondolat az energiaválságról

Az elmúlt egy évben az áramárak nagyjából megduplázódtak, a gázárak pedig háromszorosára növekedtek. Sajnos a mostani árszinthez hasonló árakkal érdemes a jövő évi költségvetést készíteni, jelentősebb árcsökkenés nem várható. (Legalábbis ezt mondják a szakértők) Ki emlékszik már a 2020 áprilisi áramárakra? Most, azaz 2021 októberének legvégén, a gáz vonatkozásában tapasztalható egy határozott csökkenés. Szerencse továbbá, hogy az idő is szép napos, azaz termelnek a napelemek ezerrel…

Energia beszerzés

Az energiahelyzetet bonyolítja, hogy a terület erősen átpolitizált, azaz nem mindig a gazdasági szempontok a meghatározók. (A gazdasági döntéseket valamivel jobban ki lehet számítani, a politikában néha vannak irracionális megoldások.) Napokig nevettem magamban azon a karikatúrán, amelyen Putyin látható, amint a homlokára csap. De a felírat a lényeg: „Vajon elzártam-e a gázt?” Nagyjából ennyi… De végtelen sokat lehet olvasni a megújuló energia hatásairól, a CO2 kvótákról, az elöregedő erőművi kapacitásokról…

Például ez egy szakmailag jó cikk a gázpiacról és nem is túlzottan hosszú… https://www.portfolio.hu/global/20211005/europa-gazvalsagban-az-energiaarak-pedig-legazoljak-a-gazdasagot-503574

Az árampiacról pedig itt olvashat: https://www.portfolio.hu/uzlet/20211006/krizis-az-energiapiacon-elszallt-a-villamosenergia-ara-503874

Mindemellett van néhány olyan rejtett, azaz széles körben nem is ismert tényező, amely tovább tolja felfelé az árakat. Ilyen például az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. Ennek egy mondatos lényege, hogy az energiakereskedőknek megtakarításokat kell felmutatniuk a végfelhasználók esetében, mégpedig az általuk forgalmazott energia arányában. Ha ez nem sikerül, elég komoly büntetéseket kell fizetniük. És ez azért elég komoly kockázat, amit a cégek kénytelenek beépíteni az árakba. Szóval a helyzet bonyolult, de legalábbis nem egyszerű… https://www.enhat.mekh.hu/ekr

 2. A felhasználási jellemzők

Minden piacon meghatározó a beszerzési potenciál, azaz ki mekkora játékos a termékkör vásárlása során. Nincs ez másként ebben az energia esetében sem. (Miért is lenne?) Sokféleképp lehet csoportosítani az igények nagyságát, de alant talán a leggyakoribb kategóriákat mutatjuk be.. Ebből azért kiolvasható, hogy vannak nagypályás játékosok, és egy pékség ne akarjon egyedi szerződéssel kísérletezni. Arra leginkább az alumínium kohónak van lehetősége…

Villamos energia (kWh/év): Kis vevők 1 millió alatt; Közepes vevő: 1-3 millió; Nagy vevő: 3 millió felett

Földgáz (m3/év): Kis vevő 500 ezer alatt; közepes felhasználó 500ezer és 2millió között; nagy vevő 2 millió fölött

Nyilván vannak energia-intenzív iparágak, ahol az árak elszállása komoly gond.

https://piacesprofit.hu/gazdasag/meregdraga-az-energia-leallitottak-egy-mutragya-gyarat/

Egy „átlagos” ipari üzem költségszerkezetében 5-10% között mozog az energiaköltség. A felhasznált energiamix is nagyon változatos, sokan a földgázt csak az iroda fűtésére használják, máshol pedig megkerülhetetlen technológiai tényező.

Ami azonban az éves mennyiségnél is fontosabb, az a felhasználás időbeli lefutása. Ez különösen izgalmas az elektromos áram esetében. Általában negyedórás bontásban érdemes a felhasználást modellezni, de érdekes a heti és a havi bontás ábrázolása is. Egy ország elektromos rendszerének van egy kellemetlen tulajdonsága: minden pillanatban egyensúlyban kell lenni a termelésnek és a fogyasztásnak. Ebből adódóan nem nehéz belátni, hogy a kiugró csúcsokkal rendelkező fogyasztási görbe „lefedése” általában drágább, mint a stabil, azaz egyenletes felhasználásé.

Mindenesetre az első jelentős feladatunk, hogy tisztában legyünk a saját fogyasztásunkkal. Ez amolyan házifeladat. Persze az energiaszolgáltatók is pontosan (sőt pontosabban!) ismerik a mi görbénket, de az alkupozíciónk javítása szempontjából még a házifeladat marad.

Tudástárunkba tegyük el: elektromos áram esetén zsinórterméknek hívjuk azt az árammennyiséget, amit mindig képesek vagyunk felhasználni. (Még adott esetben hétvégén is….) A csúcstermék ehhez képest a felhasználási csúcsok fedezésére szolgálnak. Szerintem egyértelmű, hogy melyik áramfajta olcsóbb… Szóval a zsinórárakat ne a rövidáru boltban keresse senki!

3. Az energia beszerzés = kockázatkezelés

A fenti egyenlet baloldalára persze szinte minden terméket be lehetne helyettesíteni, azaz lehet venni drágán a biztos beszállítótól. És lehet beszerezni egy kockázatosabb, azaz általában olcsóbb beszállítótól. (Ó bárcsak ilyen egyszerű lenne ez …)

De az energia beszerzés milyen kockázatokat rejt magában?

A.    Volumen kockázat

Ez azt jelenti, hogy le kell kötnünk valamely időszakra, valamekkora mennyiséget. De mi van, ha időközben kiderül, hogy cégünk működéséhez több kell? És ha kevesebb? És itt már komoly gondban vagyunk, mert mindkét eset eléggé problémás.

Ha kevesebbet használunk, akkor a fel nem használt mennyiség egy részét (vagy akár az egészet) bizony ki kell fizetnünk. A szolgáltatónk ugyanis fenntartotta számunkra a kapacitást. Most például az autógyárak és azok beszállítói gyakran készlethiány miatt állni kényszerülnek.

Az sem sokkal jobb, ha többet használunk. Ezt a mennyiséget általában az un. spot piacról biztosítja a szolgáltató, ami viszont a jelenlegi energiapiaci helyzetben a legdrágább beszerzési forrás. Nem irigylem azt, akinek ezt a beszerzési helyzetet le kell tárgyalni az áramszolgáltatójával.

A volumen kockázat kezelésére vannak módszerek, amiket tényleg érdemes jól alkalmazni: Take or Pay; Buy-back opciók…. Ettől lesz valaki profi energia beszerző.

Reklám: Energia beszerzés (Egy különleges szakmai fórum)

B.     Árkockázat

2021 február óta meredeken emelkednek az energiaárak, érdemes lett volna akkor szerződni? Az elmúlt kilenc hónap távlatából nézve igen. Vajon amikor elkezdtek emelkedni az árak akkor sejthető volt ez? Aligha. A másik alapvető kockázatunk tehát az árakhoz kapcsolódik. Alapvetően a hosszabb időszakra fix árú és a rövid távú beszerzéseket lehet kombinálni ezen kockázat lefedésére.

Fix árak

Valamekkora időszakra rögzítjük az árakat. Tipikusan ilyen egy gázévre (október 1-szeptember 30) rögzített ár. Ezzel persze járhatunk jól is és rosszul is, hiszen az energiahordozóknak napi ára van. (sőt még napon belüli is…) Most nagyon jól járt, aki tavasszal rögzítette például az áram árát, de vajon a jövőben is fennmarad ez a tendencia? Persze piaci turbolencia esetén a kereskedők sokszor vakaróznak a hosszabb távú szerződésektől. Megértem őket, mert a „drágán veszem és olcsón adom” helyzetbe bele szoktak bukni.

https://g7.hu/vallalat/20211019/megvan-az-elso-komoly-jele-hogy-csodok-johetnek-a-magyar-arampiacon/

Rövid távú beszerzések

Ha a piaci árakat szeretnénk követni, akkor lehet szinte napi áron vásárolni áramot és gázt is. Ekkor jól lekövethetőek ármozgásokat, és nem is kell sokat agyalni a beszerzési stratégián.

Megjegyzés: vannak azért kifinomultabb módszerek, például a Tranche-modell. Ezekhez azonban idő és szakértelem kell. Az egészhez elsőnek kell egy jó varázsgömb… meg jó ütemérzék, mint a zenekari dobosoknak. (Reklám most nincs, de a részletekért tényleg érdemes eljönni a fórumra.)

 C.     Finanszírozási kockázat

Ezzel kevesen számolnak, de igen kényes pont. Azaz a rendszer használati díjakat például előre kell fizetni, míg a felhasznált energiát jellemzően utólag is elég. Egy jó kereskedő hitelez, és felvállal egy rakás kockázatot, amit be is épít a tarifáiba. Ha tehát csökkenteni akarjuk a költségeket akkor ennek átvállalása is lehet opció.

4. A lényeg

Elérkeztünk a lényeghez. Miből tudunk alkudni, azaz mekkora az alkutartományunk? Hát nincsenek jó híreim… A kereskedői árrés mindössze néhány százalék, az ár nagy része szabályozott tarifaelem. Az igazi megtakarítási potenciál a jó időzítésben és a felhasználási karakterisztikának megfelelő megoldások kialakításában van.

Az alapkérdés: mekkora a fix és mekkora változó elemek súlya az energia portfólióban? Akkor lesz rugalmas és az árakat is optimalizáló beszerzésünk, ha ezt a kérdést jól megválaszoljuk és ehhez illesztjük a beszerzési megoldásokat. Persze azért még van néhány fogós-ravasz kérdés. A teljesség igénye nélkül:

a.     Kiket tendereztessünk?

Visszajutunk az elejére, azaz egy öntöde akár közvetlenül erőműtől is vehet áramot, egy irodaháznál viszont érdemesebb energia kereskedőt bevonni. Hogy a kereskedők közül melyik a megbízható… nem egyszerű kérdés. (Csak zárójelben: mindegyik „független” energia kereskedő függ valamitől…) A kereskedők számára fontos, hogy minél több fogyasztót tudjanak egy beszerzési közösségi “terelni„ hiszen valószínű, hogy a felhasználási karakterisztikák kiegyenlítik egymást és a zsinórtermékek nagysága növekszik.

 b.     Tegyük összehasonlíthatóvá az ajánlatokat!

Mit tartalmaz a kereskedői jutalék?, ÁSZF-ek tartalma, rugalmassági tényezők, ellátási időszakok, stb… nem egyszerű. (földgáz esetében be lehet még kavarni a különböző mértékegységekkel is)

c.      Miért ilyen rövid ideig érvényesek az ajánlatok?

Ez egy pörgős piac…. Nem sokat lehet vacillálni egy-egy döntés meghozatalánál. Ezért is nagyon fontos egy cégen belüli döntési folyamat, ami egyértelmű felhatalmazást ad a beszerzőnek a lehetőségek kihasználásához.

d.     Érdemes-e elektronikusan aukcióztatni?

Aki az előzőeket végiggondolta, annak egyértelmű a válasz. Attól függ, hogy mikor és mit aukcióztatunk. Az aukció nem csodaszer, csupán egy beszerzési megoldás.

e.     Mi a helyzet a beszerzési társulásokkal?

Mindenképp megfontolandó kérdés, főként a kisebb felhasználóknak és azoknak, akiknek a felhasználása jelentősen eltér a zsinórtól.

Kérdés, hogy a cikk végére kell-e reklám? A részletek és néhány valóban hasznos további megoldás és módszer:

Energia beszerzés tanácsadás

Elszálltak az európai energiaárak … A áram ár a duplájára, a földgázé pedig háromszorosára nőtt.  Mit lehet ezzel a drasztikus áremelkedéssel kezdeni? 

Csodák nincsenek, de segítünk összeállítani egy beszerzési stratégiát és tippeket szerezhetsz a jövő árak tervezéséhez…. De a lényeg: miként lehet az energiafogyasztási görbét lefedni a legolcsóbb megoldásokkal?